szerda, december 30, 2009

Az athéni nevelés

6-7 éves korukig az athéni gyermekek otthon, elkülönített lakrészekben éltek, ahol kizárólag nők és más gyerekek laktak. A fiúk ezután iskolába jártak, míg a lányok továbbra is elkülönítve éltek, de formális nevelésben nem részesültek. A tehetős polgárok gyerekeit rabszolgák kísérték az iskolába, ezek voltak az úgynevezett "pedagoigoszok".
A tanárok függetlenek voltak, akiket a szülők fizettek; olvasni, írni és számolni tanították a gyerekeket, illetve Homérosz és Hésziodosz írásaiból tanultattak meg velük részleteket kívülről. A zenei tanulmányok is fontosak voltak, csakúgy, mint a tornaórák, melyek a palaisztrákban (gyakorlóhely) zajlottak, s ahol a fiúk az atlétika alapgyakorlatait sajátították el. 15 éves korukban a fiúk gümnaszionokba kezdtek járni, ahol filozófusokkal folytattak rendszeres beszélgetéseket, s az atlétikát gyakorolták, ami egyben katonai szolgálatra való felkészülést is jelentett. A kétéves tanfolyam után, melynek végén a fiúból ephebe, azaz ifjú vált, megkezdődött a fiatalemberek katonai kiképzése, miközben gyakran tovább jártak a gümnaszionba is.

vasárnap, október 11, 2009

Hammurápi törvényei

Hammurápi legnagyobb alkotása "törvénykönyve" volt, mely a Gilgames-eposz mellett az ókori Mezopotámia legfontosabb írásos emléke. A törvények egy 2,25 m magas fekete sztélére vésve maradtak ránk.
A szöveg három, jól elkülöníthető részből áll. A bevezetésben az uralkodó leírta, hogy királyságát az istenektől kapta. A következő rész arról szól, hogy a király az igazság forrása. Hatalmát azért kapta, hogy az "erős ne nyomja el a gyengét". Végül felsorolta azokat a jótéteményeket, amelyekben a városokat részesítette.
Ezután következnek a törvénycikkek, amelyeknek többsége úgynevezett "igazságos ítélet". Ez azt jelenti, hogy valójában nem voltak kötelező érvényűek a bíróságok számára. Minden cikkely két részből áll, az első, a "ha" kezdetű az eset körülményeit írja le, a második tartalmazza az ítéletet.
A befejező rész ismét Hammurápi uralmának isteni jellegét, törvényei igazságos voltát hangsúlyozza.
Hammurápi a "szemet szemért, fogat fogért" elvet alkalmazta. Ezt a barbár törvénykezési elvet nevezzük lex talió-nak (az azonos megtorlás elve).
Mai fogalmak szerint a Hammurápi-sztélé polgári törvénykönyv.