kedd, július 21, 2009

Justiniánus császár (527-565)

A bizánci bazileuszok történetei néha a "mélyről jött" emberek "karriertörténetei". Az egyik ilyen, talán a leghíresebb Justiniánusé. Illíriai parsztcsaládból származott, aki tehetséges katonaként látványos karriert futott be a hadseregben. A trónt lényegében puccsal szerezte meg. Felesége, Theodóra Konstantinápoly ismert cirkuszi művésznője volt. Justiniánus célja, hatalomra kerülése után a római nagyság visszaszerzése volt. Ennek érdekében semmitől sem riadt vissza. Uralkodásának kezdetén hatalmas méretű lázadás tört ki ellene. Az események a konstantinápolyi hippodromoszban (cirkuszban) kezdődtek 532-ben. A császári katonaság óriási mészárlást rendezett, melynek eredményeként közel 30 ezer ember halt meg.
A belső rend helyreállítás után a nyugati területek felé fordult. 532-ben békét kötött a keleti határokat fenyegető Szaszanidákkal. Ezután kedvenc hadvezére, Belizariusz vezetésével megindultak a bizánci hadak, melynek eredményeként 533-ban lerohanták a Vandál Királyságot. A következő években megszállták a Földközi-tenger keleti medencéjének szigeteit. A fő célpont Itália volt. A gótokkal vívott, 17 évig tartó háború végleg lerombolta a római világot. A háborúk utolsó felvonásaként 552-ben megvetették a lábukat Hispániában, ezzzel megszerezték az ellenőrzést a Földközi-tenger felett. Justiniánus már a hadjáratok alatt megkezdte a birodalom újjászervezését. Törvénykönyvet (Codex Justiniánus) alkotott, mely a római jog leghíresebb, mai napig ható summája. A császár szigorúan szabályozta az erkölcsöket, s megpróbált rendet teremteni a hivatalok zűrzavarában. Látványos építkezésekbe kezdett: Hagia Sophia (Konstantinápoly), San Vitale bazilika (Ravenna).