6-7 éves korukig az athéni gyermekek otthon, elkülönített lakrészekben éltek, ahol kizárólag nők és más gyerekek laktak. A fiúk ezután iskolába jártak, míg a lányok továbbra is elkülönítve éltek, de formális nevelésben nem részesültek. A tehetős polgárok gyerekeit rabszolgák kísérték az iskolába, ezek voltak az úgynevezett "pedagoigoszok".A tanárok függetlenek voltak, akiket a szülők fizettek; olvasni, írni és számolni tanították a gyerekeket, illetve Homérosz és Hésziodosz írásaiból tanultattak meg velük részleteket kívülről. A zenei tanulmányok is fontosak voltak, csakúgy, mint a tornaórák, melyek a palaisztrákban (gyakorlóhely) zajlottak, s ahol a fiúk az atlétika alapgyakorlatait sajátították el. 15 éves korukban a fiúk gümnaszionokba kezdtek járni, ahol filozófusokkal folytattak rendszeres beszélgetéseket, s az atlétikát gyakorolták, ami egyben katonai szolgálatra való felkészülést is jelentett. A kétéves tanfolyam után, melynek végén a fiúból ephebe, azaz ifjú vált, megkezdődött a fiatalemberek katonai kiképzése, miközben gyakran tovább jártak a gümnaszionba is.
