Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Magyarországot a Habsburg–ház nem tekintette többé önálló alkotmánnyal rendelkező független államnak, és ennek megfelelően egy erősen centralizált, önkényuralmi rendszert vezetett be az országban. A rendszer alapelveinek a kidolgozása Alexander Bach belügyminiszter nevéhez fűződött. Bach nem csupán a közigazgatás és a törvénykezés reformját tűzte ki célul, hanem egy új – jó részben idegen származású – hivatalnok réteg kialakítását is. Számukra a huszárok öltözetéhez hasonló egyenruhát terveztetett, amelyet 1853-ban tett kötelezővé. Uniformisuk zsinóros attila volt, görbe karddal és prémes kalpaggal. A magyaros öltözetbe bújtatott német és cseh császári és királyi katonák körszakállt, azonban nem viselhettek, mivel az a bécsi udvar szemében a szabadságharc szimbóluma volt. A lakosság ellenséges érzülettel viseltetett irántuk, és gúnyosan csak „Bach-huszároknak” nevezte őket. A közvélemény szerint a Bach-rendszer az álló katonaságra, az ülő hivatalnokságra, a térdeplő papságra és a csúszó-mászó titkosrendőrségre számíthatott.
Thomas Mann
12 éve
