Bölcs Leo: Taktika XVIII. fejezet(47.) Rettenthetetlenül veszik szemre a nekik kedvező alkalmat és nem annyira kézre vívott harczczal és hadaik erejével iparkodnak az ellenségen győzelmet venni, hanem csalogatják és meglepni szeretik és a szükségesek megszerzésében korlátolják.
(48.) Fegyverük pedig kard, pánczél, íjj és kopja; így a csatában legtöbbje kétféle fegyvert visel, a vállán a felfelé álló kopját hordva, az íjjat pedig kezében fogva s mindkettőt ugy használva, a hogy éppen szüksége van rá; ha azonban üldözik őket, az íjjaiknak veszik nagyobb hasznát.
(49.) De nem csak ők maguk öltenek fegyvert, hanem előkelő embereik lovaikat elül vassal vagy nemezzel vértezik.
(50.) Nagy igyekezetet és gyakorlatot fordítanak a lóhátról való nyilazásra.
(53.) Előörseiket egymástól nagy távolságban állítják fel, hogy könnyűszerrel meg ne lephessenek.
(54.) Csatában harczi rendjöket nem három osztályban állítják fel, mint a rómaiak, hanem megkülönböztetett részekben, drungusokká (dandár) kötvén össze egymással e részeket. Ezek egymástól kis közök által választvák el, ugy, hogy csak egy csatarend képét mutatják.
(55.) A harczi renden kívül tartogatják tartalék haderejöket, melyet leshelyre rendelnek azok ellen, kik gondatlanul állítják fel seregöket, vagy pedig a szorongatott seregrész támogatására tartják. Málhájuk a hadi rend mögött van, közel vagy jobbra vagy balra a harczi rendtől, körülbelül egy vagy két római mérföldnyire; nála is kevés fedezetet hagynak.
(56.) Gyakran harczirendjük hátában, illetőleg mögötte, annak fedezésére, tartalék lovassorokat is állítanak fel. A csatarend mélységeit, vagyis a tagokat korlátlanul mélyen alkotják azért a csatarend vastag legyen, inkább mélységére lévén gondjuk; s egyenletesnek és zártnak alkotják a homlokot.
(57.) Jobbára a távolból való harczban és a lesvetésben lelik kedvöket, továbbá az ellenség bekerítésében, a színleg való meghátrálásban, visszafordulásokban, - s a taxisok megszaggatásában.
(58.) Ha egyszer ellenfelöket megszalasztani sikerült, a többit másodrendinek tartják, kiméletlenül szorítják, s az üldözésen kívül egyébre sincs gondjuk. Mert nem elégednek meg - miként a rómaiak s a többi népek - a mérsékelt üldözéssel s az ingó jószág rablásával, hanem addig-addig üldöznek, míg csak az ellenséget teljességgel meg nem bomlasztották; s erre minden utat-módot felhasználnak.
(59.) Ha pedig történetesen az üldözőbe fogott ellenség erősségbe veszi vala magát, azon vannak, hogy behatóan kifürkésszék a szükségesekben, s pedig mind lovakban, mind az emberekben való fogyatkoztatát, és egész erejőket arra fordítják, hogy ezekben megszükitve az ellenséget, föléje kerekedjenek, vagy pedig inyök szerént való egyességre birják, ugy, hogy eleinte könnyebben teljesíthető dolgokat kívánnak, majd meg, ha nekik az ellenség hozzájárulását fejezete ki, másnémü nagyobb feltételeket terjesztenek elő.
(48.) Fegyverük pedig kard, pánczél, íjj és kopja; így a csatában legtöbbje kétféle fegyvert visel, a vállán a felfelé álló kopját hordva, az íjjat pedig kezében fogva s mindkettőt ugy használva, a hogy éppen szüksége van rá; ha azonban üldözik őket, az íjjaiknak veszik nagyobb hasznát.
(49.) De nem csak ők maguk öltenek fegyvert, hanem előkelő embereik lovaikat elül vassal vagy nemezzel vértezik.
(50.) Nagy igyekezetet és gyakorlatot fordítanak a lóhátról való nyilazásra.
(53.) Előörseiket egymástól nagy távolságban állítják fel, hogy könnyűszerrel meg ne lephessenek.
(54.) Csatában harczi rendjöket nem három osztályban állítják fel, mint a rómaiak, hanem megkülönböztetett részekben, drungusokká (dandár) kötvén össze egymással e részeket. Ezek egymástól kis közök által választvák el, ugy, hogy csak egy csatarend képét mutatják.
(55.) A harczi renden kívül tartogatják tartalék haderejöket, melyet leshelyre rendelnek azok ellen, kik gondatlanul állítják fel seregöket, vagy pedig a szorongatott seregrész támogatására tartják. Málhájuk a hadi rend mögött van, közel vagy jobbra vagy balra a harczi rendtől, körülbelül egy vagy két római mérföldnyire; nála is kevés fedezetet hagynak.
(56.) Gyakran harczirendjük hátában, illetőleg mögötte, annak fedezésére, tartalék lovassorokat is állítanak fel. A csatarend mélységeit, vagyis a tagokat korlátlanul mélyen alkotják azért a csatarend vastag legyen, inkább mélységére lévén gondjuk; s egyenletesnek és zártnak alkotják a homlokot.
(57.) Jobbára a távolból való harczban és a lesvetésben lelik kedvöket, továbbá az ellenség bekerítésében, a színleg való meghátrálásban, visszafordulásokban, - s a taxisok megszaggatásában.
(58.) Ha egyszer ellenfelöket megszalasztani sikerült, a többit másodrendinek tartják, kiméletlenül szorítják, s az üldözésen kívül egyébre sincs gondjuk. Mert nem elégednek meg - miként a rómaiak s a többi népek - a mérsékelt üldözéssel s az ingó jószág rablásával, hanem addig-addig üldöznek, míg csak az ellenséget teljességgel meg nem bomlasztották; s erre minden utat-módot felhasználnak.
(59.) Ha pedig történetesen az üldözőbe fogott ellenség erősségbe veszi vala magát, azon vannak, hogy behatóan kifürkésszék a szükségesekben, s pedig mind lovakban, mind az emberekben való fogyatkoztatát, és egész erejőket arra fordítják, hogy ezekben megszükitve az ellenséget, föléje kerekedjenek, vagy pedig inyök szerént való egyességre birják, ugy, hogy eleinte könnyebben teljesíthető dolgokat kívánnak, majd meg, ha nekik az ellenség hozzájárulását fejezete ki, másnémü nagyobb feltételeket terjesztenek elő.
